HTML

Plakát Peti

Képzőművészettel, színjátszással és egyedi cuccok tervezésével foglalkozom.

Honlapom:
www.szabolenczpeter.hu

Munkáim

Kommentek

  • Avantgarde Petyka: @szórólap_készítő: Hát köszönöm szépen! :) Amúgy nagyon rég jártam ezen a blogomon, szinte meg is ... (2012.02.25. 14:54) Brighton. Első rész.
  • euro_állás: Teljesen rákattantam a Brightonos blogodra :D (2012.02.25. 14:28) Brighton. Első rész.
  • euro_állás: Bejön ez a stílus, imádom ezeket a színeket, igízán tetszik a kép is! (2012.02.05. 22:17) Fotó a készülő festményemről
  • Habouji: @Plakát Peti: Na ezt már látatlanban is aláírom! :) (2010.02.15. 08:30) Brighton. Első rész.
  • Plakát Peti: Köszi a kommentet! Még gyakorlom a blog írást, de egyre jobban tetszik. :) Amúgy igazad van, félre... (2010.02.12. 12:37) Brighton. Első rész.
  • Utolsó 20

Címkék

álmos (1) anglia (6) atv (1) banksy (1) brighton (6) budapest (1) club (1) csúcsminőség (1) disco (1) divat (1) hangfoglalás (1) interjú (1) kaszinó (1) készülő (1) kőbánya (1) köszi (1) kurzweil (1) lane (1) lazúr (1) martin (1) medve (1) north (1) oceana (1) olajfesték (1) pier (1) pub (2) repülőgép (1) riggs (1) séta (2) south (1) starbucks (1) steak (1) születésnap (1) tengerpart (2) tollaslabda (1) türkiz (1) utazás (6) vidámpark (1) yamaha (1) zongora (1) Címkefelhő

Facebook

Brighton. Ötödik rész.

2010.02.17. 18:35 Plakát Peti

Szombaton késő délelőtt ébredtünk. Az volt a tervünk, hogy mielőtt Csilla dolgozni megy a St. James Streeti Starbucksba, beülünk egy igazi angol reggelire valahol a közelben. Tulajdonképpen csak nyitva kellett tartani a szemünket és figyelni, melyik helyiség előtt van tábla, rajta krétával felírva a breakfast szó. A Figaro's nevű épp útba esett és még délután is felszolgáltak. A főchef -szerintem Ő a tulaj is- minden bizonnyal nem angol volt, furcsa kiejtéssel beszélt. Talán lengyel lehetett. Mindenesetre rendeltünk két személyre. Tojásrántotta, kolbász, grillezett angol szalonna, sült bab, paradicsom, egy szelet piritós vajjal és egy csésze english breakfast tea tejjel.

Komótosan megreggeliztünk délután két óra magasságában. Piszkosul jól esett az előző esti buli után. Amúgy ez a nem túl nagy "falatozó" egész barátságos kis helynek bizonyult. Kellemes hangulat bújt meg a szerény, kopottas díszlet és a falra kiaggasztott képek mögött. A nap hétágra sütött odakinn, a járókelők nem siettek sehová, lassú és boldog szombat volt. Odabenn a rádió halkan sercegett, majd egy idő után úgy gondolta inkább szakadozni fog. Rajtunk kívül még egy disznó és két-három matróz tartózkodott a kávézó-teázóban, pontosabban egy túlsúlyos fickó és néhány szimpatikus idősebb helybéli. Miután megebédeltük a reggelit Csilla lesétált Velem a partig. Gyönyörű idő volt. Bámészkodtunk, figyeltük a tengert, az embereket. Hatalmas volt a nyüzsgés. Sajnos eltelt ez a kis idő is, most már tényleg mennie kellett dolgozni. Elköszöntünk egymástól, Ő vissza sétált a házak közé én pedig elindultam, hogy felfedezzem Brightont. Sétámat a tengerparton kezdtem. Nem siettem el semmit, időm annyi volt, mint épp mellettem a tenger. Hove irányába indultam el. A napsütéses, majdnem tavaszi idő megtette a hatását, nagyon sokan lenn voltak a parton.

A régi csónaházak helyén ipar -és képzőművészeti portéka, szuvenír, designerek üzlete, arrább kávézó és kocsma. A sétány mellett édesség árus, fagyizó és egy olyan stand, ahol mindenféle tengeri herkenyűt lehetett megvenni és megenni. Ezt inkább kihagytam. Elég lassan haladtam előre, biztos azért, mert minden tizedik lépés után megálltam fotózni. Kicsit sajnáltam, hogy nincs birtokomban egy komolyabb fényképezőgép, de amit csak tudtam, azt megpróbáltam kihozni a kis kompaktból. A legtöbb időt a leégett West Pier fotózásával töltöttem. Akkor még nem tudtam, hogy utoljára látom. Erről csupán haza érkezésem után egy nappal értesültem abból az üzenetből, amit Csilla írt: "Képzeld, lebontják a West Piert. Ma este van a búcsúztatója. Ha egy héttel később jössz, már nem látod."

Nagyjából két órát tölthettem el a tengerparton, nem figyeltem az időt. Amikor elértem Hove peremét hátat fordítottam a tengernek és felsétáltam a legközelebbi főutcáig, a Western Streetig és úgy indultam vissza. Szinte ugyanakkora nyüzsgés volt itt is, mint lenn a parton. Érthető, hiszen egy nagyforgalmú utca, végig tele áruházakkal, boltokkal, pubokkal, kávézókkal. Be is mentem egyik másik üzletbe, de valahogy annyira elfuserált cuccokat lehetett kapni, hogy nem vásároltam semmit. Például a fiatal lányoknál nagy népszerűségnek örvend a nagymama stílus. Ez a következőképp néz ki: horgolt kardigán blúzzal, tapadós garbóval vagy agyon mosott turis pólóval, gyöngysor, bizsu fülbevaló, sztk napszemüveg, retro retikül, bolyhos cicanadrág és soha nem látott kinézetű negyed bőrcsizma, mindez a lehető legdiszharmónikusabb színösszeállításban. Így öltöznek a legmenőbb brightoni lányok. A hozzájuk stílusban leginkább hasonlítani akaró kamasz fiúk pedig megszégyenítő módon öltözik túl a Blaha Lujza téri aluljárós punkokat. És ezekből mennyit láttam... atyaég! Vicc, hogy ezeket a ruhákat súlyos angol fontokért lehet megvásárolni a legjobb üzletekben. Magam mögött hagyva a Western Streetet utamat a South Lane és a North Lane felé vettem. Örültem, hiszen végre volt időm alaposan megnézni mindent, bámészkodni a sétálóutcán, bekukkantani a jobbnál jobb designer boltokba. Öregem, micsoda élet van itt! Csupán elég végig sétálni a North Laneen és az ember teljesen feltöltődik, új ötleteket szerez, inspirálódik és óriási kedvet kap az alkotáshoz.

Számomra, aki szintén alkotó munkát végez, egy ilyen séta kincset érő lehetőségeket rejt magában. Milyen jó is volna egy saját bolt, egy webáruház, egyedi tervezésű tárgyakkal és ruhákkal, jó forgalommal. Megélhetést biztosítana, és még az adók sem lennének olyan elviselhetetlenül nehezek. Mondhatnám úgyis, jóval könnyebb és egyszerűbb lenne minden. Persze az illúziót gyorsan el kell hessegetni a szem elől, hiszen tudjuk jól, Magyarországon minden nehezebb vagy egyszerűen lehetetlen és nincs is. A boltok között haladva úgy éreztem magam, mint egy gyerek az édességboltban. Aztán egyszer csak kiszúrtam valami nagyon jót. Az utcáról alig észrevehetően nyílt egy "ócskás". Gondoltam én, de ahogy beléptem a helyre egy hatalmas és varázslatos birodalom tárult elém, ahol az ócskás szót használni innentől kezdve sértés volt. Ebben a gigantikus alapterületű boltban mindenhol használt tárgyak hevertek a padlótól a mennyezetig. Az ide betévedő ember inkább egy labirintus kellős közepén érzi magát, mint egy rendezett üzletben. Kapásból eltévedtem, de nem aggódtam miatta. Keresgéltem, válogattam a holmik között. Azt játszottam, hogy kitaláltam valamit, amit biztosra vettem, hogy nem lehet megkapni, de ahogy kitaláltam, rögtön bele is botlottam. Itt tényleg minden kapható volt és minden megtalálható. Sőt. Drágább tárgyak is voltak, amik szerte szét vitrinbe voltak elzárva, mint például Beatles figurák, híres emberek aláírásával ellátott tárgyak, ereklyék, ritkaságok. Amúgy nem tudom mennyi időt tölthettem el a boltban. Magamhoz csak akkor tértem, amikor a személyzet -körbejárva az üzletet- mindenkihez, így hozzám is kedvesen odaszólt, hogy záróra van, megkérjük fáradjon a kasszához és a holnapi viszontlátásig minden jót kívánunk! Hű! Már zárnak? Pedig valamit még vennem kell. Úgy nem mehetek el, hogy nem vettem semmit. Hoppá! Régi újságok és amúgy is szeretek kollázst készíteni újságkivágásokból. Gyorsan átnéztem egy földön heverő nagy kupacot. Az egyik magazin főoldalán Prince nézett vissza rám valahonnan 1986-ból. Na, ez jó lesz. Megvettem. Egész jó fotók voltak a magazinban. Igazi ritkaságok, amik gondoltam jól fognak jönni a kollázsaimhoz. Később Csillával rájöttünk, hogy egy gyanúsan meleg pop magazint vettem. A használt tárgyak birodalmát elhagyva utamat a St. James Streeti Starbucks felé vettem, hiszen az üzletek ekkortájt már sorra zártak. Úgy döntöttem ennyi csavargás mára elég volt. Besötétedett, az idő hűvössé vált, elfáradtam. Már csak annyi, hogy rendelek egy finom Caramel Latte kávét, beülök az egyik kényelmes fotelba és megvárom Csillát míg végez. Aztán irány haza.

Szólj hozzá!

Címkék: anglia utazás divat séta south tengerpart starbucks north brighton lane

A bejegyzés trackback címe:

https://plakatpeti.blog.hu/api/trackback/id/tr311787427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása